Utolsó frissítés: 2021-11-25
Szerző: Szy Katalin
felnőtt klinikai pszichológus

Szívügyünk a lélek is

Amikor az orvos „több, mint test őr”

Magasan kvalifikált, erős moralitással, szigorú szakmai keretek között dolgozó, érett személyiséggel bíró orvosok is találkozhatnak olyan pácienssel, akinek a jelenléte érzelmileg erősebb hatással bír. A professzionális orvos-beteg kommunikáció megköveteli az egyszerre működő szubjektív bevonódást, objektív megközelítést, ám nehéz keretbe foglalni, szabályozni, vagy tanácsot adni,  hogy milyen mértékben érdemes involválódni és hol a határa az érzelmi távolságtartásnak akkor, amikor egy szakorvos intim kapcsolatba kerül a pácienssel. Az intimitást – feltételezem – ebben a pillanatban sokan félreértelmezik. Kontextusunkban azt jelenti, hogy az orvos képes a pácienssel egy időben, egy helyen, egy érzelmi állapotba kerülni, azaz rövid időre átérezni, befogadni, empatikusan megközelíteni a panaszt. A páciens gyakran feszegeti a határokat, hiszen testi szenzációi mellett totális egzisztenciális válságban van, szorong, emiatt kommunikációja torz, megjelenik a fájdalom és az ehhez való szubjektív viszonyulás,  a halálfélelem, az elsődleges, vagy másodlagos betegségelőny, és megjelennek az emberi játszmák is, melybe az orvos is könnyen bevonódhat személyisége és élettörténete, a múltja és pillanatnyi élethelyzete, lelkiállapota függvényében. Ha a páciens feszegeti a határokat, ezek mögött lelki okokat, vagy pszichológiai diagnózisokat feltételezünk, és megértően a beteg jellemzőjeként tartjuk számon. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy munkánk tárgya az ember, interperszonális kapcsolatokban az érzelmeknek, egyéni viszonyulásoknak, interakcióknak helye van. Így az orvos részéről történő keretszegés is – valljuk be -, könnyen megtörténhet, s ennek jóindulatú formája akár pozitív hatással is lehet az orvos-beteg kapcsolatra, kommunikációra, vagy a kezelés kimenetelére. A gyenge mértékű keretszegések közös jellemzőit úgy foglalhatjuk össze, hogy egyszeri alkalommal történik meg,  az orvos ebből nem profitál, nem exploitatív jellegű, nem ártalmas a páciens számára, nem befolyásolja a terápia kimenetelét, sőt, az is előfordulhat, hogy serkenti az orvos-beteg kapcsolatot. 

Ám vannak durvább keretszegések, melyek sérthetik a beteg érdekeit. Az orvos túlzott mértékű önfeltárása, önmagáról, igényeiről, vágyairól szóló, magánéletéről kiadott információk, öncélú gesztusok, megnyilvánulások kiszolgáltatottá teszik a beteget.  Ha az orvos túlzottan „barátkozós”, esetleg tegeződik, éppen ezért a vizit időkeretét könnyen átlépi, vagy épp ellenkezőleg, hideg és érzéketlen – ez az orvos szerepzavarba tekeredett. Láttunk már olyat is, hogy a szakma nagy mestere azt érzi, rá nem vonatkoznak a szabályok. Ez a nárcisztikus színezetű unortodox rugalmasság csodálatot kelthet a környezetében, ám a terápiás kapcsolatot sérülékennyé teheti. Határátlépés, ha elvárjuk a betegtől, hogy privát beszélgetéseinket végig hallgassa, miközben ő ránk vár. Bizalmaskodás, szexuális tartalmú viccek, erős kontroll, a gyógyszerelés manipulációja, terápián kívüli találkozások is a határátlépés fogalmát merítik ki.  Ha kihasználjuk a páciens munkájából fakadó előnyöket, és a hála, vagy „kölcsönösen segítünk egymásnak” érzésére hivatkozva előnyökhöz juthatunk, ennek a haszonnak meglesz az ára, hisz elvész az orvosi hivatás altruisztikus jellege, és az orvos számára is kényelmetlen helyzeteket teremthet a kölcsönösség, cinkosság, a titok, vagy a visszafelé elsült kiszolgáltatottság. Legsúlyosabb határsértés az orvos és a páciens szexuális kapcsolata, mely megengedhetetlen hiba, súlyos etikai vétség.

Mi állhat a keretek megsértésének hátterében? Magánéleti kudarc, válás, egyéb krízis, a szakmából való kiábrándulás érzése, a kiteljesedés hiánya, szexuális kielégületlenség, kimerültség, kiégés lehet. A saját farkába harapókígyó dinamikája, hogy a  keretszegésnek olyan következménytünetei vannak, melyek végül újabb határátlépést eredményezhetnek. A bűntudat, a szégyenérzés, a düh, a titok miatti izoláció,  kompetencia-kétely, inszufficiencia érzése, presztizsvesztés végül meghasonlottsághoz vezethet.  

„Foglalkozz Magaddal, hogy másokkal is foglalkozhass!” – Bálint Mihály tanács soha nem volt aktuálisabb, mint most. Az egészséges személyiség, a kerek, harmonikus gyógyítószerep feltétele egy tudatos önismereti út (önreflexió, introspekció, pszichoterápia, stb.)  mely tovább tart, mint az aktív munkaidő. 

Ha hasznosnak és érdekesnek találta a cikket, olvassa el Szy Katalin blogjának további írásait is: https://www.baymedinfo.hu/szakmai-anyagok/szivugyunk-lelek

Kód: PP-GEN-HU-0038-1 A dokumentum lezárásának dátuma: 2021.11.25.

 

Cikkszemlék

Intravitreális vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gátlókkal végzett terápiák hatékonyságának összehasonlítása neovaszkuláris időskori makuladegeneráció kezelésében: egy metaelemzés
Rivaroxaban akut vénás thromboembolisatióban
Artériás és vénás thromboticus események prevenciója perifériás artériás betegségben alsó végtagi revaszkularizáció után a VOYAGER PAD vizsgálatban: kettős antikoaguláns/vérlemezkegátló kezelési rend összehasonlítása vérlemezkegátló terápiával
A veseműködés alakulása rivaroxabannal vagy warfarinnal kezelt, nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél: populációs alapú vizsgálat az Egyesült Királyságból
A polifarmácia hatása a vérzési rizikóra vénás tromboembóliában rivaroxaban és K-vitamin antagonisták szedése esetén

FRISS VIDEÓK

Tekintse meg legfrissebb szakmai videóinkat!