Utolsó frissítés: 2022-03-24
Szerző: Pharmindex Online

Cikkszemlék

Rivaroxaban és warfarin hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása pitvarfibrillációban szenvedő, túlsúlyos és polifarmáciával érintett betegeknél

A rendelkezésre álló kutatási eredmények alátámasztják, hogy a rivaroxaban jól tolerálható és hatékony lehet nem billentyűeredetű pitvarfibrillációban (NVAF) szenvedő túlsúlyos betegeknél, ugyanakkor azzal kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre, hogy milyen hatással van a polifarmácia erre a betegcsoportra.

A pitvarfibrilláció (PF) egy gyakori szívritmuszavar, ami főként az időseket érinti (70 év feletti átlag életkor). NVAF-betegeknél a stroke kockázata ötszörösére emelkedik, és NVAF-betegeknél nagyobb a valószínűsége a súlyos kimenetelű stroke kialakulásának. Az elhízás egy folyamatosan rosszabbodó közegészségügyi krízis, ami súlyos egészségügyi következményekkel jár, az egészségügyi szolgáltatók számára nagy kihívást jelent, valamint a gazdaság számára is jelentős teher.

2017-2018-ban az Egyesült Államokban a felnőttkori elhízás prevalenciáját 42%-ra becsülték, 2030-ra pedig ez elérheti az 50%-ot is. Az elhízás egyéb egészségügyi problémák mellett a NVAF és thromboticus események kialakulásának magasabb kockázatával is összefüggésben van. Túlsúlyos NVAF-betegeknél a NVAF súlyosabb és perzisztensebb is. A túlsúlyos betegeknél a társbetegségek is gyakoribbak, mint például a NVAF, ezek pedig többféle gyógyszer egyidejű alkalmazását teszik szükségessé (polifarmácia). A túlsúlyos NVAF-betegeknél azért is aggályos a polifarmácia, mert a további gyógyszerek alkalmazása rossz kezelési adherenciát vagy a hatásosságot csökkentő gyógyszeres interakciókat eredményezhet, ezáltal pedig növelheti az adverz klinikai kimenetelek és a mortalitás kockázatát.

A direkt oralis antikoagulánsok (DOAC-ok) a NVAF-betegeknél a thromboemboliás események kezelésének és prevenciójának standard terápiájára ajánlottak. 2016-ban a Nemzetközi Thrombosis és Haemostasis Társaság a DOAC-ok standard adagolását javasolta a legfeljebb 40 kg/m2 BMI-jű betegeknél, de a klinikai bizonyítékok korlátozottsága miatt nem ajánlotta a DOAC-ok alkalmazását rendkívül túlsúlyos (40 kg/m2 BMI felett) betegeknél. Ezt követően több kutatás is értékelte a DOAC-ok alkalmazását rendkívül túlsúlyos betegeknél (definíció szerint 120 kg felett vagy 40 kg/m2 BMI felett) és két szisztematikus áttekintés is arra utal, hogy a DOAC-ok, különösen a rivaroxaban és az apixaban előny-kockázat profilja változatlan ebben a betegpopulációban.

A rivaroxaban alkalmazását NVAF-betegeknél stroke és szisztémás embolizáció prevenciójában 2011 novemberében engedélyezték a ROCKET-AF klinikai vizsgálat eredményei alapján. A ROCKET-AF vizsgálatba bevont betegek több mint kétharmada szedett legalább ötféle gyógyszert egyidejűleg az antikoaguláns terápia mellett, és egy alcsoport elemzés az egyidejűleg szedett gyógyszerek száma alapján a vérzések kivételével nem talált különbséget a kimenetelek kockázatában a rivaroxaban és a warfarin között. A rivaroxaban NVAF-betegek kezelésében mutatott hatásosságát több való életbeli tanulmány is vizsgálta, külön a túlsúlyos betegeknél és külön a polifarmáciával érintett betegeknél. Általánosságban a rivaroxaban-kezelésre warfarinnal összehasonlítva a stroke-kal összefüggő kimenetelek alacsonyabb kockázata volt jellemző.

Az elhízás és a polifarmácia NVAF-betegeknél való előfordulásának nagy valószínűsége miatt egy új kutatás összehasonlította a rivaroxaban és a warfarin való életbeli hatásosságát és biztonságosságát elhízott és polifarmáciával érintett NVAF-betegeknél. A tanulmány elsődleges célja a stroke és a szisztémás embolizáció kockázatának, illetve a major vérzések kockázatának összehasonlítása volt olyan elhízott NVAF-betegeknél, akik egyidejűleg egy vagy több gyógyszert szedtek, valamint a kockázatok osztályozása az egyidejűleg szedett gyógyszerek száma szerint (pl. 1–4, 5–9, ≥10). A másodlagos célkitűzés a kezelési perzisztencia és adherencia értékelése volt.

A való életbeli elemzés eredményei azt mutatják, hogy az elhízott és polifarmáciával érintett NVAF-betegeknél rivaroxaban-kezelés esetén összességében – függetlenül a BMI kategóriától vagy a polifarmácia csoportjától - alacsonyabb volt a stroke és a szisztémás embolizáció kialakulásának kockázata, mint warfarin-terápia esetén. Warfarinnal összehasonlítva a rivaroxaban esetében a polifarmácia- és BMI-alcsoportok többségében és általánosságban az ischaemiás stroke, a vérzéses stroke és a szisztémás embolizáció kisebb gyakoriságát figyelték meg, bár a kis mintaméret miatt nem minden alcsoportban sikerült elérni a statisztikai szignifikanciát. A major vérzések kockázatában a különböző polifarmácia-kategóriákban nem volt szignifikáns eltérés a rivaroxaban és a warfarin között. A kezelési perzisztencia és az adherencia rivaroxaban-terápia esetén jobb volt, mint warfarin-kezelés esetén.

Ezek az eredmények összhangban vannak klinikai vizsgálati és való életbeli adatok korábbi elemzéseivel. A ROCKET-AF vizsgálati populációban a polifarmácia közepes-magas fokú volt (5-9 féle gyógyszer), ami hasonló volt a jelen kutatásban tapasztalthoz (64% vs 60%). A ROCKET-AF vizsgálat egy alcsoport elemzésében kutatók megvizsgálták a stroke és a vérzéses események kockázatát rivaroxaban és warfarin esetében az egyidejűleg szedett gyógyszerek száma alapján (0–4, 5–9, ≥ 10). A stroke és a nem központi idegrendszeri embolizációk minden polifarmácia-csoportban gyakoribbak voltak a warfarin karon, míg a major vérzések száma hasonló volt, az intracranialis vérzések gyakorisága pedig alacsonyabb volt a rivaroxaban-csoportban, mint a warfarin-csoportban.

A rivaroxaban hatásosságát és biztonságosságát elhízott betegeknél való életbeli kutatások is alátámasztják. Amerikai egészségbiztosítói adatbázisok alapján az összesített stroke- és szisztémás embolizáció kockázatában, illetve a major vérzések kockázatában nem volt szignifikáns különbség a rivaroxaban és a warfarin között rendkívül elhízott betegeknél. Elhízott NVAF-betegeknél az elektronikus egészségügyi adatok azt mutatták, hogy rivaroxaban esetében a stroke, a szisztémás embolizáció és a major vérzések kockázata is alacsonyabb volt, mint warfarin-kezelés esetén a 30-< 35 kg/m2, ≥ 35-< 40 kg/m2 és ≥ 40 kg/m2 BMI kategóriákban.

Ennek a kutatásnak az eredményei igazolták, hogy túlsúlyos és polifarmácia érintett NVAF-betegeknél rivaroxaban-kezelés esetén a stroke és a szisztémás embolizáció kockázata szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a warfarinnal kezelt betegeknél, míg a major vérzés kockázata hasonló volt a két csoportban az összes polifarmácia kategóriában. A rivaroxabannal kezelt betegeknél szignifikánsan jobb volt a kezelési perzisztencia és adherencia, ami alátámasztja a rivaroxaban warfarinnal szembeni előnyét ebben a betegpopulációban.

Forrás:

Alberts, M.J., He, J., Kharat, A. et al. Effectiveness and Safety of Rivaroxaban versus Warfarin Among Nonvalvular Atrial Fibrillation Patients with Obesity and Polypharmacy. Am J Cardiovasc Drugs (2022). https://doi.org/10.1007/s40256-021-00520-7

A cikk eredeti megjelenése:

Kód: PP-XAR-HU-0508-1 A dokumentum lezárásának dátuma: 2022.03.22.

Cikkszemlék

Intravitreális vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gátlókkal végzett terápiák hatékonyságának összehasonlítása neovaszkuláris időskori makuladegeneráció kezelésében: egy metaelemzés
Rivaroxaban akut vénás thromboembolisatióban
Artériás és vénás thromboticus események prevenciója perifériás artériás betegségben alsó végtagi revaszkularizáció után a VOYAGER PAD vizsgálatban: kettős antikoaguláns/vérlemezkegátló kezelési rend összehasonlítása vérlemezkegátló terápiával
A veseműködés alakulása rivaroxabannal vagy warfarinnal kezelt, nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél: populációs alapú vizsgálat az Egyesült Királyságból
A polifarmácia hatása a vérzési rizikóra vénás tromboembóliában rivaroxaban és K-vitamin antagonisták szedése esetén

FRISS VIDEÓK

Tekintse meg legfrissebb szakmai videóinkat!