Utolsó frissítés: 2022-05-11
Készítette: Dr. Puskel Judit Mária

Cikkszemlék

Rivaroxaban akut vénás thromboembolisatióban

Egyesült királyságbeli tapasztalatok

Az akut vénás thromboembolia (VTE) kezelésében évtizedeken át standard terápiának számítottak a K-vitamin-antagonisták, az Egyesült Királyságban jellemzően a warfarin. 2012-ben lényeges terápia-változtatás indult meg annak köszönhetően, hogy a rivaroxabant, mint az első direkt orális antikoagulánst engedélyezték a VTE kezelésében. Ez egy sokkal egyszerűbb megoldásnak ígérkezett a hagyományos terápiákhoz képest a fix adagolásával, az áthidaló terápia szükségessége és az INR monitorozása nélkül. A III. fázisú klinikai vizsgálatokban a rivaroxaban hatékonysága hasonlónak bizonyult, mint a hagyományos kezeléseké, viszont kevesebbszer fordult elő major vérzés mind a mélyvénás thrombosis (DVT), mind a tüdőemboliában (PE) történő alkalmazás során. Kétségek merültek fel azonban, hogy a klinikai vizsgálatokban lévő szigorú monitorozás nélkül hogyan teljesít a fix adagolású rivaroxaban a mindennapi gyakorlatban egy nem szelektált betegpopulációban, és milyenek lehetnek a hosszú távú eredmények. Hasonló aggodalomra adott okot az adherencia kérdése, különösen a kezelés első 30 napját illetően, amikor a visszatérő VTE kockázata 0,6% és 5% közötti.

Napjainkig a kereskedelmi forgalomba hozatalt követően számos megfigyeléses vizsgálatban erősítették meg a rivaroxaban hatékonyságát a való élet körülményei között is, azonban a biztonságossági mutatók vegyes képet mutatnak a rendelkezésre álló standardizált vérzési kritériumok ellenére. A klinikai gyakorlatból származó prospektív adatok alapján a résztvevők 1-3,8%, 4,3-17,7% és 9,1-45,5%-ánál fordult elő sorrendben major vérzés (MB), klinikailag releváns nem major vérzés (CRNMB) vagy bármilyen vérzés. A valódi incidencia és a vérzéses szövődmények meghatározó tényezőinek megismerésére további vizsgálatokra van szükség.

A vénás thromboembolia kezelése az Egyesült Királyságban változó és több szinten zajlik specializálódott nővérek, gyógyszerészek és klinikusok részvételével. Kórházi körülmények között VTE betegekért felelős klinikai csapat dolgozhat sürgősségi részlegen, kardiológiai, általános vagy hematológiai osztályon. Az utánkövetési vizsgálatok számát, gyakoriságát nem határozzák meg kötelezően és különböznek az Egyesült Királyságon belül.
Az ún FIRST (Follow-up in Rivaroxaban Patients in Setting of Thromboembolism) utánkövetéses regisztert nem sokkal a rivaroxaban engedélyezését követően nyitották meg azzal a céllal, hogy jelentés készüljön a vénás thromboembolia kezelésében alkalmazott rivaroxaban biztonságosságáról és hatékonyságáról egy nem szelektált populációban, és leírja a mindennapi gyakorlatban megjelenő kezelési mintákat. A FIRST regiszter egy kizárólag az Egyesült Királyságra kiterjedő, prospektív, nem intervenciós, multicentrikus obszervációs vizsgálat (NCT 02248610), amelybe akut vénás thromboembolia miatt rivaroxabannal kezelt betegeket vontak be rutin kezelés mellett legfeljebb öt éven át követték őket. Az elsődleges hatásossági végpont a kezeléssel összefüggő, tünetekkel járó és objektív módon (műszeresen, pl. CT vagy MR venografiával, egyéb módon) megállapított, rekurráló vénás thrombotikus esemény volt. A másodlagos gyógyszerbiztonságossági végpontok közé tartozott a bármilyen okból történt halálozás, valamint a nem-vérzéses stroke, TIA és miokardiális infarktus. A major vérzés és a klinikailag releváns nem-major vérzések jelentették az elsődleges gyógyszerbiztonságossági végpontot.

Összesen 1262 beteget vontak be 2014 és 2018 között, a betegek életkora 18-95 év, testtömegük 35-234 kg, a legnagyobb testtömegindex 64,4 kg/m2. Az expozíció medián időtartama 135 nap volt, a betegek 98,8%-ánál naponta kétszer 15 mg rivaroxabant indítottak, és átlagosan 21 nap után a betegek 97,2%-ánál napi egyszeri 20 mg fenntartó adagra tértek át. A megfigyelés időtartama alatt megközelítőleg minden tizedik betegnél volt szükség (a betegek 9,6%-ánál) alternatív antikoagulációs kezelésre történő átállításra. Az 1262 betegből összesen 324 betegnél (25,7%) volt szükség hosszú távú kezelésre.
Az utánkövetés átlagosan 497 napja alatt összesen hét, tünetekkel járó rekurráló vénás thromboticus esemény fordult elő (0,6%, 0,74/100 betegév; 95%-os konfidenciaintervallum 0,19-1,28). Két esetben állapítottak meg hatástalanságot, míg öt eset adherenciaproblémával állt összefüggésben.

Az összesen előfordult 157 vérzéses esemény közül 11 major vérzés és 79 major vagy klinikailag releváns nem major vérzés első epizódja fordult elő (incidencia 100 betegévre 8,66; 95%-os konfidenciaintervallum 6,90-10,73). Közülük a leggyakoribbnak az 50 évnél fiatalabb nőknél jelentkező hüvelyi vérzés bizonyult (CRNMB az epizódok 25,5%-a, MB az epizódok 32,9%-a), a második leggyakoribb pedig a férfiaknál jelentkező haematuria volt (17,7%). Halálhoz vezető vérzéses szövődményt nem jelentettek. Fiatalabb nők körében szignifikánsan több vérzéses szövődmény fordult elő, mint az azonos korú férfiaknál (p <0,001), 50 és 60 év közötti életkorban nem volt különbség a nemek között, 60 év felett a férfiak körében, míg 70 év felett ismét a nők körében vált gyakoribbá a vérzések előfordulása, statisztikai szignifikancia nélkül.

Az egyesült királyságbeli FIRST regiszter alapján a rivaroxaban hatékony és biztonságos, jól tolerálható monoterápiás kezelésnek bizonyult a vénás thromboemboliás betegségekben a mindennapi gyakorlatban. A vizsgálat olyan fontos, további vizsgálatokat igénylő területekre világított rá, mint a direkt oralis antikoagulánsok alkalmazása fogamzóképes korú nőknél, thrombolysis után vagy a nagy kiterjedésű thrombussal rendelkező betegeknél. További érdeklődésre számot tartó csoport az extrém magas testtömeggel rendelkező betegek alcsoportja is.

Forrás:

Speed V, Patel JP, Cooper D, et al. Rivaroxaban in acute venous thromboembolism: UK prescribing experience. Res Pract Thromb Haemost 2021;5:e12607.

A cikkszemle a Bayer Hungária Kft. támogatásával a www.webdoki.hu/Antikoaguláció oldalon jelent meg.

Kód: PP-XAR-HU-0540-1 A dokumentum lezárásának dátuma: 2022.05.10.

Cikkszemlék

Intravitreális vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gátlókkal végzett terápiák hatékonyságának összehasonlítása neovaszkuláris időskori makuladegeneráció kezelésében: egy metaelemzés
Rivaroxaban akut vénás thromboembolisatióban
Artériás és vénás thromboticus események prevenciója perifériás artériás betegségben alsó végtagi revaszkularizáció után a VOYAGER PAD vizsgálatban: kettős antikoaguláns/vérlemezkegátló kezelési rend összehasonlítása vérlemezkegátló terápiával
A veseműködés alakulása rivaroxabannal vagy warfarinnal kezelt, nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél: populációs alapú vizsgálat az Egyesült Királyságból
A polifarmácia hatása a vérzési rizikóra vénás tromboembóliában rivaroxaban és K-vitamin antagonisták szedése esetén

FRISS VIDEÓK

Tekintse meg legfrissebb szakmai videóinkat!