Utolsó frissítés: 2022-03-28
Szerző: Pharmindex Online

Cikkszemlék

A hosszú távú alvadásgátló terápia és a vénás tromboembólia szekunder profilaxisa prosztatacarcinomában szenvedő betegeknél

A vénás tromboembólia (VTE) az egyik vezető halálok daganatos betegeknél, illetve a VTE-páciensek 15-20%-ának van valamilyen daganata. A prosztatacarcinoma a leggyakoribb diagnosztizált daganat 55 évnél idősebb férfibetegek körében. Bár összehasonlításban a prosztatacarcinoma alacsonyabb VTE-kockázatot mutat, a rizikó így is háromszoros-négyszeres az általános populációhoz képest. A jelen tárgyalt tanulmány célja az volt, hogy értékelje a hosszú távú alvadásgátló terápia időtartamát prosztatacarcinomában és VTE-ben szenvedő svéd férfiaknál, összefüggés vizsgálata a kezelés időtartama és a kezelés abbahagyása utáni VTE kiújulásának kockázata között.

A VTE kezeléséről szóló klinikai irányelvek hosszú távú antikoagulációt javasolnak a kiújulás prevenciójára, alacsony molekulasúlyú heparinnal (LMWH) vagy direkt orális antikoagulánssal (DOAK). Egyelőre azonban nincs arról megfelelő konszenzus, hogy 6 hónap után érdemes-e fenntartani a terápiát. A tanulmány célja volt, hogy értékelje az antikoaguláció időtartama és a kezelés utáni VTE kiújulásának kockázata közötti összefüggéseket és értékelje a major vérzések kockázatát a kezelés alatt és után. A svéd nemzeti prosztatacarcinoma adatbázisból és egyéb kapcsolt egészségügyi regiszterek segítségével összesen 1 413 beteg adatait elemezték. Kizáró tényezők voltak a vizsgálati időt megelőző pozitív VTE-anamnézis, a pitvarfibrilláció és a korábbi antikoaguláns terápia. A megfigyelés a következő események bekövetkezéséig tartott: VTE, halál, emigráció, illetve az elérhető utánkövetés vége.

Az 1 413 prosztatacarcinomában szenvedő beteg közül 50%-nak fordult elő tüdőembólia (ebből 68% hospitalizációt igényelt) és 45%-uknak volt mélyvénás trombózisa (melyből 12% igényelt kórházi felvételt). A medián életkor 73 év volt, a prosztatacarcinoma diagnózistól a VTE megállapításáig mintegy 3 év telt el. Gyakori komorbiditások voltak a hypertonia, cerebrovascularis betegség, diabetes és hyperlipidaemia. Ennek megfelelően a leggyakoribb gyógyszerek az antihypertensiv szerek, a statinok és a thrombocyta-aggregácó gátló szerek voltak.

A férfiak 96%-a VTE diagnózisát követő négy héten belül megkapta a szükséges gyógyszert (medián: 2 nap). 64%-uk parenteralis medikációban részesült, 31% DOAK- és 20%-uk K-vitamin antagonista- (KVA-) terápiát kezdett. Ez az arány 2013 és 2017 között jelentősen megváltozott: rendre 83%-ról 53%-ra LMWH esetén, 45%-ról 4%-ra KVA esetén és 5%-ról 51%-ra DOAK esetén. A medián gyógyszerszedési idő 7 hónap volt, a betegek 57%-a 6 hónapnál hosszabb, 25%-uk egy évnél hosszabb antikoaguláns terápiában részesült. Az antikoaguláció tüdőembólia esetén hosszabb ideig tartott, mint mélyvénás trombózis esetén.

A VTE kiújulásának elemzésébe 510 embert vontak be. Az incidencia arány 100 betegévre vonatkoztatva 19,2 (100 betegév) volt 3 hónapos vagy rövidebb kezelésnél; 13,1 (100 betegév) 3-6 hónapos kezelésnél; 14,7 (100 betegév) 6-9 hónap esetén; és 15,0 (100 betegév) 9 hónapnál tovább tartó medikáció esetén. Az ehhez tartozó igazított relatív kockázat (hazard ratio, HR) rendre 0,32; 0,26; 0,18 volt tüdőembóliában, 3-6, 6-9 és 9+ hónap terápiára vonatkoztatva. Mélyvénás trombózis esetén a relatív kockázat 0,67; 0,80 és 1,19 volt ugyanezekre a terápiás időtartamokra vonatkoztatva. Az egyéves kumulatív incidencia VTE-re, terápiás megszakítás után 17% volt, ha három hónapon belül hagyták abba a kezelést. Ugyanez 3-6 hónapnál 12%-nak, 6-9 hónapnál 13%-nak és efelett 14%-nak adódott.

Az eredmények azt mutatják, hogy a 9 hónapot meghaladó véralvadásgátló terápia a leghatékonyabb tüdőembólia prevenciójában, ugyanakkor mélyvénás trombózis esetén a 3-6 hónapos kezelés hozhatja a legjobb klinikai eredményt. Az elemzés során a konfidencia intervallumok átfedése miatt érdemes lehet nagyobb méretű és statisztikai erejű vizsgálatokkal konfirmálni az eredményt. A major vérzések kockázata, különösen az intracranialis vérzések tekintetében kezelés mellett és anélkül igen alacsony volt, ugyanakkor az urogenitalis vérzések kockázata magasabb volt a kezelés alatt.

Jelentős emelkedés következett be a DOAK-használatban, megfelelő KVA- és LMWH-visszaszorulás mellett. Ez összhangban áll a jelenlegi más daganatos populáció adataival és tükrözi a terápiás irányelvek ajánlását. Prosztatacarcinomában szenvedő férfiakban különös kihívást jelent annak azonosítása, hogy a VTE esemény daganat-asszociált-e, ugyanis a tumorok ezen típusa lassan progrediálnak, a betegeket különböző terápiás döntések alapján kezelik a tumorstádiumnak megfelelően, a trombotikus aktivitás ennek megfelelően különböző mértékben jelenhet meg.

A várható élettartam prosztatacarcinoma esetén (más daganatokhoz képest) viszonylag hosszú lehet, így fontos a VTE diagnosztizálása és kezelése, hiszen ez jelentősen befolyásolhatja a prognózist és a túlélést.

Forrás:

Balabanova, Y., Farahmand, B., Stattin, P. et al. Population-based study of long-term anticoagulation for treatment and secondary prophylaxis of venous thromboembolism in men with prostate cancer in Sweden. BMC Urol 22, 15 (2022). https://doi.org/10.1186/s12894-022-00967-z

A cikk eredeti megjelenése:

Kód: PP-XAR-HU-0510-1 A dokumentum lezárásának dátuma: 2022.03.25.

Cikkszemlék

Intravitreális vaszkuláris endoteliális növekedési faktor gátlókkal végzett terápiák hatékonyságának összehasonlítása neovaszkuláris időskori makuladegeneráció kezelésében: egy metaelemzés
Rivaroxaban akut vénás thromboembolisatióban
Artériás és vénás thromboticus események prevenciója perifériás artériás betegségben alsó végtagi revaszkularizáció után a VOYAGER PAD vizsgálatban: kettős antikoaguláns/vérlemezkegátló kezelési rend összehasonlítása vérlemezkegátló terápiával
A veseműködés alakulása rivaroxabannal vagy warfarinnal kezelt, nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél: populációs alapú vizsgálat az Egyesült Királyságból
A polifarmácia hatása a vérzési rizikóra vénás tromboembóliában rivaroxaban és K-vitamin antagonisták szedése esetén

FRISS VIDEÓK

Tekintse meg legfrissebb szakmai videóinkat!